Panasztétel
A mentális fogyatékossággal élő gyermekek gyakran azért nem férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, mert nem tudják, hogy ami velük történt, rossz; mert nem tudják, hová fordulhatnak, vagy mert nincs is olyan hely, ahol panaszt tehetnének jogaik megsértése esetén. A mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek és családjuk jogaik tudatában legyenek, képesek legyenek felismerni a potenciális jogsértéseket, és hozzáférjenek biztonságos és független panaszmechanizmusokhoz.
Emberi jogi sztenderdek
A jogsértések tudatosítása
Az egyéneknek, ahhoz, hogy panaszt tegyenek, fel kell ismerniük, hogy jogsértést szenvedtek. Ehhez a gyermekeknek, a családoknak és a szakembereknek megfelelő információval kell rendelkezniük a fogyatékossággal élő gyermekek jogairól. Rengeteg olyan emberi jogsértést ismerünk, ahol a panasztevő azért nem értesítette a hatóságokat, mert a gyermek nem ismerte fel, hogy ami vele történt, jogsértés volt, vagy mert félt azt előhozni. A gyermekeknek meg kell tanítani emberi jogaikat, beleértve a félelem és megtorlás nélküli panasztételhez, illetve a bántalmazás és a kizsákmányolás elleni fellépéshez való jogot, és megfelelő támogatást kell biztosítani számukra ahhoz, hogy jogaikat érvényesítsék. Ugyanígy a családokat és a szakembereket is képezni kell annak érdekében, hogy felismerjék a gyermekeket érintő emberi jogi jogsértéseket, és hogy megtanulják, milyen panasztételi eljárást kell indítaniuk, ha fennáll a jogsértés gyanúja. A tudatosság erősíthető olyan gyermekbarát, illetve fogyatékosság-érzékeny emberi jogi taneszközökkel, mint például az angolul hozzáférhető „Ezek a jogaid” vagy a Fogyatékossággal élőkről szóló egyezmény gyermekbarát szövegváltozata.
A Gyermekjogi egyezmény 42. cikke előírja a részes államoknak, hogy „az Egyezmény elveit és rendelkezéseit hatékony és arra alkalmas eszközökkel a felnőttek és a gyermekek széles körében” ismertessék. Ez azt jelenti, hogy minden gyermeknek, családnak és szakembernek meg kell tanítani az Egyezményben foglalt jogokat. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 8. cikke ennél még részletesebben előírja a részes államoknak a fogyatékossággal élő személyek (beleértve a gyerekeket is) jogainak tudatosítására vonatkozó kötelezettségeiket. Megköveteli a részes államoktól, hogy „azonnali, hatékony és megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos tudatosság társadalmi szinten történő növelése érdekében, beleértve a családot is, és segítsék elő a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának tiszteletét”, valamint támogassák a „fogyatékossággal élő személyek jogait tiszteletben tartó magatartásforma tudatosítását … az oktatás minden szintjén, ideértve az egészen kiskorú gyermekeket is”.
A panaszmechanizmusok kialakítása
A jogtudatosság kívánt fokának elérését követő lépés a hatékony és független panasztételi mechanizmusok megléte, és ezek használata jogsértés gyanúja esetén. Az emberi jogi jogsértések ellen megkövetelt hatékony jogorvoslat régi alapelv a nemzetközi emberi jogban, amelyet mind az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (8. cikk), mind a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (2.3 cikk) elismer.
A gyermekekkel foglalkozó szakemberek felelősek azért, hogy a saját szakterületükön elérhetőek legyenek ilyen mechanizmusok, illetve, hogy a különböző panaszmechanizmusok úgy kapcsolódjanak egymáshoz, hogy ne legyen átfedés közöttük, így segítve a panaszok holisztikus szemlélettel történő feldolgozását. Fontos, hogy a szakemberek képzettek legyenek a szakterületük számára releváns panasztételi mechanizmusokat illetően, és ismerjék azokat az alternatív panasztételi mechanizmusokat is, amelyekre akkor lehet szükség, ha a helyi vagy tematikus panasztételi eljárások nem hoznak a gyermek számára hatékony eredményt.
Ha például az egészségügyi vagy oktatási rendszeren belül tett panasz nem hoz pozitív eredményt a gyermek számára, a gyermekekkel és családokkal foglalkozó szakembereknek tudniuk kell, milyen más mechanizmusokhoz – beleértve az állami emberi jogi intézményeket, az esélyegyenlőségi testületeket vagy az ombudsmani hivatalokat – fordulhatnak az adott emberi jogi jogsértést kifogásolandó. Annak érdekében, hogy e monitorozó testületek panasztételi eljárásai a gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekek számára is elérhetőek legyenek, léteznek rendelkezésre állnak számukra is hozzáférhető útmutatók ezek használatáról. Ilyen például a UNICEF 2012-ben készült tanulmánya. Ez a jelentés olyan jó gyakorlatokat mutat be, mint például a Kanada Ontario tartományában található Gyermekek és Fiatalkorúak Tartományi Ügyvédjének Hivatala, amely havi rendszerességgel látogatja a súlyos tanulási zavarral élő gyermekek számára kialakított speciális iskolákat annak érdekében, hogy feltérképezze gyermekek a szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szerzett tapasztalatait.
Ha a panasztételi eljárások nem hoznak pozitív eredményt a gyermek számára, akkor az állami bíróságokhoz kell jogorvoslatért folyamodni. A hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokhoz kell fordulni, ideértve az adott ügynek az Emberi Jogok Európai Bíróságára vitelét vagy az ENSZ szerződések által létrehozott testületeknél, így például a Gyermekjogi Bizottságnál vagy a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottságánál tett panaszt. Az e testületeknél történő panasztételről további információ található ezen az oldalon.
A panasztételi mechanizmusok meglétének tudatosítása és hozzáférhetősége
Ha már megvannak a hatékony panasztételi mechanizmusok, a gyermekekkel és a családokkal foglalkozó szakemberek következő feladata e mechanizmusok meglétének tudatosítása. A szakembereket képezni kell arra, hogy hatékonyan segítsék a gyermekeket és a családokat abban, hogy e mechanizmusokat használni tudják emberi jogi jogsértések esetén. Noha minden panasztételi mechanizmusnak hozzáférhetőnek kell lennie
http://mdac.org/A2J-training-site/1377-2/hozzaferhetoseg/?lang=hu
a gyermekeknek és a családoknak mégis szüksége lehet a szakemberek különféle támogató tevékenységére – így például, hogy a szakember ellenőrizze, hozzáférhető módon tájékoztatják-e a gyermeket a panasztételi eljárásra vonatkozó információkról, vagy hogy segítse a gyermek részvételét a panasztételi eljárásban.
A fentiek jelentősége a mentális fogyatékossággal élő gyermekek vonatkozásában
Mindenekelőtt gyermekbaráttá és a fogyatékossággal élők iránt érzékennyé kell tenni a panasztételi mechanizmusokat, és tudatosítani kell e mechanizmusok meglétét és használatuk módját. Másodsorban, tekintve azokat az akadályokat, amelyekkel a mentális fogyatékossággal élő gyermekek szembesülnek, illetve az általuk használt komplex kommunikációs stratégiák sokféleségét, a harmadik fél, például a szakember számára is fontos lehet, hogy panaszt tehessen a gyermek nevében egy potenciális, fel nem tárt emberi jogi jogsértés kapcsán. Különös jelentőséggel bír ez a lehetőség ott, ahol a gyermekek és a családok megtorlástól tartanak vagy különböző okok (így például földrajzi elszigeteltségük, vagy elégtelen jogismeretük) miatt nem férnek hozzá a független panasztételi mechanizmusokhoz.
A mentális fogyatékossággal élő gyermekek által vagy az ő nevükben tett panaszokat segítő eszközök egy jó példája a „Protect Brazil” nevű webalkalmazás. Az okostelefonra vagy táblagépre is letölthető alkalmazás a felhasználó földrajzi helyzete alapján – a nagyobb Brazil városokban – megadja a közelben lévő rendőrőrsök, védelmi tanácsok és egyéb, gyermekekkel szembeni erőszak ellen küzdő szervezetek elérhetőségét, és egyszerű vizuális megjelenítés segítségével megtanítja a gyermeknek a gyermekekkel szembeni erőszak különböző formáit. Az alkalmazás még több mentális fogyatékossággal élő gyermek számára hozzáférhetővé válna, ha más városokra is adaptálnák.
Végül a szakemberek feladata, hogy képzéseket szervezzenek, illetve képzéseken vegyenek részt annak érdekében, hogy elsajátítsák az emberi jogi mechanizmusokkal és panasztételi mechanizmusokkal kapcsolatos tudás gyerekbarát és fogyatékossággal élőkre érzékeny használatának módjait, és biztosítsák ezen ismeretek széles körű terjesztését. Kiemelten fontos, hogy az információ még az elszigetelt, veszélyeztetett helyzetben, így például fogvatartási helyen vagy szegregált, bentlakásos gondozásban élő gyermekekhez is eljusson.
Sajátos készségek
A szakembereknek el kell sajátítaniuk azokat a készségeket, amelyek segíthetnek a mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel szemben elkövetett emberi jogi jogsértések felismerésében. Meg tanulniuk továbbá, hogyan kell elkészíteni és hová kell elhelyezni az emberi jogok és a panasztételi eljárások tudatosítását szolgáló, könnyen olvasható, vizualizált, így a mentális fogyatékossággal élő gyermekek számára is hozzáférhető tájékoztatókat, illetve ki kell fejleszteniük különböző kommunikációs stratégiákat és tájékoztatási módokat, hogy az elszigetelten élő, az emberi jogi jogsértéseknek még inkább kitett gyermekeket is elérjék. Hogy e készségek hogyan fejleszthetők, arra jó példákat találunk itt
melyek között megtalálható az Észak-Írország Gyerekjogi Biztosa által kidolgozott gyermekbarát emberi jogi tájékoztató is. Az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést segítő készségeket illetően hasznos példaként hivatkozhatunk ezen kívül a cseh iskolákat monitorozó szakértők tájékoztatását szolgáló tevékenységekre is, amelyek célja, hogy tudatosítsák a panasztételi eljárások meglétét és megtanítsák azok használatát.