Tisztességes eljárás

A tisztességes eljáráshoz való jog megtalálható a legkorábbi és legszélesebb körben ratifikált emberi jogi dokumentumokban is – így az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 10. cikkében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkében. Az Emberi Jogok Európa Egyezményének 6. cikke szintén rögzíti a tisztességes eljárás követelményeit.

Annak érdekében, hogy tisztességes eljárás követelményeit a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermekek számára biztosítsa, a Gyermekjogi Egyezmény 40. cikke az alábbiakat követeli meg:

(i) a gyermeket mindaddig ártatlannak tekintsék, ameddig bűnösségét be nem bizonyították;

(ii) a gyermeket tájékoztassák az ellene emelt vádakról (ha kell szülei, illetőleg törvényes képviselői útján);

(iii) a gyermek részesüljön megfelelő jogsegélyben vagy bármely más alkalmas segítségben;

(iv) gyermek ügyét késedelem nélkül illetékes, független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos eljárás során, bírálja el – hacsak ez nem mutatkozik ellentétesnek a gyermek mindenek felett álló érdekével;

(v) a gyermeket ne lehessen kényszeríteni arra, hogy maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét;

(vi) ha a gyermeket bűncselekmény elkövetésében bűnösnek nyilvánítják, jogorvoslattal élhessen;

(vii) a gyermek díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem ért vagy nem beszél a tárgyaláson használt nyelven;

(viii) a gyermek magánéletét teljes mértékben tartsák tiszteletben az eljárás minden szakaszában.

Fontos megjegyezni, hogy a tisztességes eljárás bűncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermekekre vonatkozó követelményei eltérnek a felnőttekre vonatkozó hasonló szabályoktól. A gyanúsított magánéletének tiszteletben tartásához való jog például kizárólag a fiatalkorú elkövetőkre vonatkozik. Fontos követelmény például, hogy a kiskorú gyanúsítottak vagy elkövetők azonosító adatai ne kerülhessenek nyilvánosságra, ahogy azt az adatvédelmi fejezetben láthattuk.

http://mdac.org/A2J-training-site/1377-2/hatekony-adatvedelem/?lang=hu

Ki kell emelni a tolmács biztosításának kötelezettségét is, ha a gyermek nem beszéli az eljárás során használt nyelvet. Ez a megfogalmazás úgy is értelmezhető, mint amely lehetővé teszi az alternatív kommunikációs támogatást a mentális fogyatékossággal élő gyanúsítottak számára, akiknek problémát okoz a tárgyalóteremben használt formális nyelvezet megértése.

2.9.2(b) Az áldozatok jogai és a tisztességes eljárás biztosítása

Európa-szerte egyre inkább elismertek az áldozatok jogai is a tárgyalás és a büntetőeljárás során. Ez a fejezet áttekinti, hogyan teremthető egyensúly a kiskorú tanúk és áldozatok jogai, valamint a vádlottaknak már hosszú ideje biztosított védelmi jogok között a tisztességes eljárás során.

A Gyermekjogi Egyezmény gyermek meghallgatáshoz való jogát biztosító 12. cikke alapján a kiskorú áldozatot vagy tanút meg kell hallgatni az ügyben játszott szerepéről és lehetővé kell tenni, hogy szabadon kifejezze álláspontját.

A gyermekbarát környezet, a video-kapcsolat vagy más közvetítők alkalmazása, amelyek elősegítik, hogy a gyermek-áldozat vagy tanú vallomást tegyen, mind a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló útmutató és az áldozatok jogairól szóló irányelv által támogatott eszközök.

A bűncselekmények gyermekkorú sértettjeiről és szemtanúiról szóló UNICEF modell-jogszabályt Unicef, Justice in Matters involving Child Victims and Witnesses of Crimes-Model Law and related commentary azért hozták létre, hogy példát nyújtsanak arra vonatkozóan, hogy a Gyermekjogi egyezmény és a bűncselekmények gyermekkorú áldozatait és szemtanúit érintő ügyekkel kapcsolatos igazságszolgáltatásra vonatkozó ENSZ-iránymutatások elvei hogyan… A modell-jogszabály számos mechanizmust sorol fel, amelyek arra használhatók, hogy védjék a kiskorú áldozatokat és szemtanúkat a traumatizációtól és másodlagos viktimizációtól, amely a formális bírósági eljárás során tett vallomásból eredhet. Legfontosabb, hogy a modell-jogszabály 28. cikke kimondja, hogy meghatározott esetekben, amikor a sértett vagy a tanú tesz vallomást, lehetővé kell tenni a vádlott eltávolítását a tárgyalóteremből. A vádlott joga arra, hogy vádlóival szembesülhessen, csak annyiban él, hogy védője a tárgyalóteremben maradhat a vallomástétel alatt. Fontos megjegyezni, hogy az EU joga alapján a vádlottnak nincs joga a szemtől szemben való találkozásra a vádlókkal. Az Emberi Jogok Európa Bírósága elismerte, hogy büntetőügyekben, amelyek kiskorúval kapcsolatos szexuális visszaélésre vonatkoznak, „különleges intézkedések tehetők az áldozat védelme érdekében”.

A „tisztességes eljárás” fogalmának relevanciája a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése tekintetében kitűnik a korábban tárgyaltakból Emberi jogi sztenderdek (a) and (b) . A relevancia kétirányú:

Egyrészt azokban az ügyekben, ahol a mentális fogyatékossággal élő gyermek bűncselekmény gyanúsítottja vagy vádlottja, számos sajátos emberi jogi garancia érvényesül. Ezek a garanciák természetesen valamennyi gyermekre érvényesek (nem csupán a mentális fogyatékossággal élőkre), akiket bűncselekménnyel gyanúsítanak. Néhány garancia azonban (pl. a tolmács biztosításának követelménye) sajátos értelmezést kaphat a mentális fogyatékossággal élő gyermek helyzetére vonatkoztatva, és alapot ad az ilyen gyermekeknek nyújtott támogatás igényléséhez.

Másrészt, ha mentális fogyatékossággal élő gyermek a büntetőügy sértettje vagy tanúja, szintén felmerülhetnek kérdések a tárgyalás tisztességességével összefüggésben. A támogatás és alkalmazkodás, amelyre a gyermeknek szüksége van ahhoz, hogy hatékonyan részt vehessen a tárgyaláson, nem áll ellentétben a vádlott tisztességes eljáráshoz való jogával. Ha a vádlottal való konfrontáció a gyermeket traumatizálná, a gyermekkel szemben az a tisztességes, ha olyan berendezkedést biztosítunk, amelyben az ilyen találkozás elkerülhető. Ismételjük meg még egyszer: ezek a megfontolások valamennyi gyermek tekintetében irányadók, ám a mentális fogyatékosság megléte valószínűleg további nyomatékot ad gyermek támogatási és alkalmazkodási szükségleteinek felmérésehez.

• Adatvédelmi követelményeknek való megfelelés és a magánélethez való jog védelmének biztosítása
• kommunikációs képesség mentális fogyatékossággal élő gyermek gyanúsítottakkal, sértettekkel és tanúkkal
• Bírósági eljárások átalakítására való képesség a mentális fogyatékossággal élő gyermek védelme és támogatása érdekében