Bevezetés
Jelen online tananyag a „Mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése” című projekt keretében készült. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog, amely biztosítja a tisztességes eljárásokban való diszkriminációmentes részvételt és a megfelelő jogorvoslatot. Ezt a jogot sokszor megtagadják a gyermekektől, a fogyatékossággal élő felnőttektől és – ahogy kutatásunk során feltártuk – olyan emberektől, akik e csoportok metszéspontjában helyezkednek el, így például olyan gyermekektől, akik valamilyen mentális (másként „pszichoszociális”) fogyatékossággal, vagy tanulási nehézséggel (gyakori szóhasználattal „értelmi fogyatékossággal”) élnek. A „mentális fogyatékosság” kifejezést e projektben a pszichoszociális fogyatékossággal és értelmi fogyatékossággal élő emberekre használjuk, ide sorolva – a kétségek eloszlatása végett – az autizmus spektrumzavarral élőket is.
Az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés hiányában e gyermekeknek nincs lehetőségük panaszt emelni, ha kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés áldozatává válnak, ahogy nincs lehetőségük arra sem, hogy részt vegyenek azokban az eljárásokban, amelyek során arról döntenek, hogy hol lakjanak vagy tanuljanak. Az igazságszolgáltatáshoz való nem megfelelő hozzáférés azt is jelenti, hogy e gyermekek közül sokan a félelem, a kizárás és traumák forrásaként tekintenek magukra a jogi eljárásokra.
Az idevágó emberi jogi eszközök mind hangsúlyozzák a képzés fontos szerepét a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez való jogának előmozdításában. Ám az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozó, kulcsfontosságú szakemberek számára elérhető képzések nem tartalmazzák szükségszerűen a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos jogok oktatását. Reméljük, hogy ez az online tananyag teljesíti célkitűzését, és képes a benne összegyűjtött ötletek és források révén valamiképpen betölteni ezt az űrt.
Jelen tananyag nem helyettesíti a személyes találkozáson alapuló képzéseket, és önmagában nem ad semmilyen formális végzettséget. Azzal a céllal készült, hogy segítse a szakemberek széles körét elérő oktatókat (beleértve az egyetemi oktatókat) és képzőket abban, hogy a témát beépítsék a már létező, illetve az újonnan létrejövő képzések tananyagába. Egyszerű nyelvezetének köszönhetően a tananyag egyaránt hozzáférhető a különböző szakterületek irányából érkező szakemberek, illetve azok számára is, akik inkább egyéni érintettségük miatt (például mert mentális fogyatékossággal élő gyermekük van) érdeklődnek a téma iránt. Ez alapján reméljük, hogy a tananyag egyaránt segíti majd az egyéni tanulást és a figyelemfelkeltést, valamint alapul szolgálhat a szakembereknek szóló tréningek, illetve az egyetemi képzés kialakításához is.
A tananyag középpontjában a mentális fogyatékossággal élő gyermekek nemzeti szinten működő jogi eljárásokban való részvétele áll. Nem foglalkozik a tárgyalást/eljárást követő szakasszal, ahogy nem tárgyalja részletesen a jogorvoslati lehetőségeket, valamint az európai uniós, Európa tanácsi vagy ENSZ előtti érdekérvényesítési lehetőségeket sem, jóllehet a bibliográfia tartalmaz a releváns iránymutatásokra mutató linkeket.
A tananyag felépítése
Jelen első rész a tananyagot és annak hátterét vázolja: a projektet, amelynek keretében a tananyag készült, illetve a tananyag célját és témaköreit.
A második rész bemutatja azt a kilenc fogalmat, amelyek a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése emberi jogi alapú megközelítésének alappilléreit képezik. Ahhoz, hogy mentális fogyatékossággal élő gyermekek számára biztosított legyen hazájukban az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés, a velük foglalkozó szakemberek számára elengedhetetlen, hogy legalább alapjaiban ismerjék e fogalmakat.
A harmadik rész azokat a készségeket tárja az olvasó elé, amelyekkel az elsődleges szerepet betöltő szakembereknek rendelkezniük kell ahhoz, hogy a mentális fogyatékossággal élő gyermekek valóban hozzáférjenek igazságszolgáltatáshoz. E készségeket (ahol lehetséges) már létező gyakorlatokból vett példák illusztrálják. A jó gyakorlatok elsődlegesen a projektben részt vevő tíz országból származnak, de más, a kutatók által jól ismert országokból is találhatók itt példák. A tárgyalt készségek – szakmai hátterüktől függetlenül – mindazon szakemberek számára fontosak, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek az igazságszolgáltatási rendszerbe bekerült mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel. Annak érdekében, hogy a tananyag illeszkedjen a különböző szakemberek eltérő ismereteihez, adott szakembercsoport számára bizonyos készségeket nagyobb súllyal kell figyelembe vennünk. A mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó szociális munkások például kitűnő kommunikációs készségekkel rendelkeznek, a jogi szakembereknek azonban további képzésre lehet szükségük ahhoz, hogy akkor is hatékonyan tudjanak kommunikálni ügyfelükkel, ha az mentális fogyatékossággal élő gyermek.
A negyedik rész a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését segítő képzésben figyelembe veendő fontos szempontokat és megfontolásokat tartalmazza.
Az ötödik részben a mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését segítő képzéshez kapcsolódó minta-tanmenet található. A tananyag többi részéhez hasonlóan ez a sillabusz is azzal a szándékkal készült, hogy segítse a szakmák széles körét képviselő szakemberek képzését (akik közül sokaknak nincs jogi képzettsége). Sem a sillabusz, sem a tananyag egésze nem önmagában alkalmazandó képzési segédlet, mindkettőt adaptálni kell a különböző szakember csoportoknak és az adott ország kontextusának megfelelően.
A hatodik rész tartalmazza az annotált bibliográfiát, amely számos olyan, szerte a világból összegyűjtött forrást foglal magában, amelyek hasznosak lehetnek minden e területről szóló képzést célzó kezdeményezés számára.
A tananyag célja
A tananyag célja, hogy
- segítse az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozó, mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatba kerülő [[elsődleges szerepet betöltő szakemberek különböző tudományágakon átívelő képzését;
- segítse az egyetemi hallgatók oktatását a jog, az emberi jogok, a fogyatékosságügyi tanulmányok vagy a gyermeki jogok területén és valamennyi területen, amely kapcsolódhat a mentális fogyatékossággal élő gyermekek bírósági eljárásokban való részvételéhez;és
- összegyűjtse azokat a forrásokat, amelyek növelik minden aktív érdeklődő (így például mentális fogyatékossággal élő gyermekek szüleinek) emberi jogokkal kapcsolatos tudatosságát
A projekt
A 10 országot felölelő, Mentális fogyatékossággal élő gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése című projekt 2013 májusában indult, és 2015 áprilisában ért véget. A projekt az Európai Unió Alapvető Jogok és Uniós Polgárság programjának támogatásával, a [[Központ a Mentális Sérültekért Alapítvány (Mental Disability Advocacy Center – MDAC), koordinálásával, kilenc partnerszervezet együttműködésével valósult meg
A projekt során megvalósult tevékenységek az alábbi négy munkafolyamatra tagolódtak:
- munkafolyamat – adatgyűjtés;
- munkafolyamat – emberi jogi sztenderdek;
- munkafolyamat – tananyag kidolgozása
- munkafolyamat – érdekérvényesítés és figyelemfelkeltés.
Jelen online tananyag a 3. munkafolyamat keretében végzett, tananyaggal kapcsolatos projektmunka eredménye. A tananyag a projekt többi munkafolyamatának (különösen 2. munkafolyamatának) keretén belül végzett projektmunka eredményein alapul.
A tananyaggal kapcsolatos projektmunka
A tananyag a [[Leedsi Egyetem Fogyatékosságtudományi Központja és az [[Ír Nemzeti Egyetem Galway Fogyatékosságjogi és Fogyatékosságpolitikai Központja kutatóinak koordinálásával valósult meg.
E munkafolyamat keretén belül a projektpartnerek olyan képzésekről gyűjtöttek információt, amelyek azokat az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozó szakembereket célozzák, akik bírósági eljárásokban részt vevő gyermekekkel, mentális fogyatékossággal élő felnőttekkel vagy mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkoznak. A kutatómunka keretében készült országjelentések feltárták az aktuálisan kötelező, illetve fakultatív képzéseket, valamint összegyűjtötték a képzések során átadott tananyagban bemutatott, illetve az oktatás során alkalmazott jó gyakorlatokat. Jelen tananyagunkban az országjelentésekben található példákat használjuk, amelyeket máshonnan átvett példákkal egészítünk ki.
A tananyagot a Leedsi Egyetem Fogyatékosságtudományi Központja és az Ír Nemzeti Egyetem Galway Fogyatékosságjogi és Fogyatékosságpolitikai Központja kutatói készítették. A technikai munkálatokért a Digitronix felel. A tananyag, ahol csak lehetett, a projektben részt vevő szakértők észrevételeinek és javaslatainak figyelembevételével készült.
Elsődleges szerepet betöltő szakemberek
A különböző országok igazságszolgáltatási rendszerében különböző szakemberek dolgoznak azokban a pozíciókban, amelyek a mentális fogyatékossággal élő gyermekekhez kapcsolódhatnak. Ez pozíciók kapcsán általában a következő szakembereket sorolhatjuk fel:
- bírák;
- ügyészek;
- ügyvédek;
- mediátorok;
- szociális munkások;
- rendőrök;
- áldozatsegítő szakemberek;
- igazságügyi szakértők;
- gyámügyi szakemberek;
- pszichológusok;
- pedagógusok.
Projektpartnerek
Bulgária
Global Initiative on Psychiatry Sofia
Projektkoordinátor és kutató: Valentina Hristakeva, igazgató
Kutatók: Antoaneta Mateeva, Marieta Dimitrova jogi tanácsadók és Velina Todorova
Csehország
LIGA – League of Human Rights (Liga lidských práv)
Anna Hofschneiderová, projektoordinátor és kutató, jogász
Magyarország
Központ a Mentális Sérültekért Alapítvány – Mental Disability Advocacy Center
Projektmenedzser: Katherine Morley
Projektasszisztens és kutató: Zeller Anna
Kutató: Zeller Judit, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa
Írország
Ír Nemzeti Egyetem – Galway (National University of Ireland – Galway)
Projektkoordinátor és kutató: Eilionóir Flynn, a Fogyatékosságjogi és Fogyatékosságpolitikai Központ Igazgatóhelyettese, a Jogi Akadémiája adjunktusa
Kutató: Jennifer Kline, tudományos munkatárs
Latvia
Resource Center for People with Mental Disabilities “ZELDA”
Projektkoordinátor és kutató: Ieva Leimane-Veldmeijere, igazgató
Kutatók: Annija Mazapša, jogász és Santa Skirmante, jogász
Litvánia
Mental Health Perspectives (Psichikos Sveikatos Perspektyvos)
Projektkoordinátor és kutató: Ugnė Grigaitė, projektmenedzser
Románia
Centre for Legal Resources (Centrul de Resurse Juridice)
Projektkoordinátor és kutató: Georgiana Pascu, az “Advocate for Dignity” programmenedzsere
Kutatók: Daniela Ududec, szakértő; Silvia Tabusca, szakértő; Valerian Stan, szakértő és az igazgatótanács tagja
Szlovénia
Ljubljanai Egyetem (Univerza v Ljubljani)
Projektkoordinátor és kutató: Mojca Urek, egyetemi docens
Kutató: Andrea Rafaelič, egyetemi tanársegéd
Spanyolország
III. Károly Egyetem, Madrid (Universidad Carlos III de Madrid)
Projektkoordinátor és kutató: Ignacio Campoy Cervera, egyetemi tanár
Kutatók: Patricia Cuenca Gómez, egyetemi tanársegéd; Silvina Ribotta, egyetemi tanársegéd, az Alapjogi Program igazgatóhelyettese
Egyesült Királyság
Leedsi Egyetem (University of Leeds)
Projektkoordinátor és kutató: Anna Lawson, egyetemi tanár, a Fogyatékosságjogi és Fogyatékosságpolitikai Központ igazgatója
Kutatók: Rebecca Parry, oktató; Andrea Hollomotz, oktató; Neil Crowther, független konzulens.
