Bizalomépítés és kapcsolatteremtés mentális fogyatékossággal élő gyermekekkel
A bizalom és a kapcsolat megteremtése az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosító vagy elősegítő szakemberek és a mentális fogyatékossággal élő gyermekek között központi fontosságú ahhoz, hogy valamennyien sikert érjenek el.
„Jégtörők”
Sokféle eltérő megközelítés létezik a szakemberek részéről arra vonatkozóan, hogy hogyan csökkenthető a feszültség, és hogyan válhat fesztelenné egy mentális fogyatékossággal élő gyermek. Rendelkezésre állnak nonverbális tevékenységek, mozgáskészséget igénybe vevő játékok, ilyen pl. a passzold a labdát-játék
http://www.icebreakergames.co.uk/ice-breakers-children-learning-disabilities.html
az építőkocka-játék
http://www.cypsp.org/publications/young-people/disability/games/building_blocks.pdf
}; a rajzolás vagy a történetmesélő játék stb.
http://www.cypsp.org/publications/young-people/disability/games/building_blocks.pdf
Kommunikatívabb gyermekek számára olyan feszültségmentes témák is felvethetők mint az időjárásról való beszélgetés vagy a találkozóra való utazás módjának elmesélése. Ezek mind jó jégtörőnek bizonyulnak.
A Választás és Változás (Choice and Change) című – az Egyesült Királyságban létrehozott, longitudinális kutatáson alapuló, 12 tanulási akadályozottsággal élő fiatalt bevonó – projektben ajánlott jégtörő
, egy olyan összeállítás létrehozása, amely az érintettek szocio-demográfiai jellemzőit foglalja össze, egy képregény-alapú „mindent rólam” című füzeten keresztül. Az Egyesült Királyságban a Tanulásban akadályozott Személyek Alapítványa
http://www.cafcass.gov.uk/media/126885/impact_tool_april_2013.pdf
szintén jó gyakorlatot dolgozott ki e füzet alkalmazására.
Testbeszéd
A megfelelő testbeszéd szintén kulcsfontosságú a bizalom megalapozása szempontjából. Ha a nonverbális jelzések nem vágnak egybe a mondandóval, az általános bizalmatlanságot eredményezhet. Nonverbális kommunikációnknak számos csatornája van, pl. arckifejezések, gesztusok, testtartás és érintés. A nyitottságot tükröző testtartás, a barátságos, oldott és mosolygó arckifejezés segíthet a gyermekeknek abban, hogy kényelmesebben érezzék magukat. Néhány gyermek gyakran játszik a földön játékaival, így a szakembernek érdemes megfontolni a földre ülést, és a játékba való bekapcsolódást.
A meghallgatás képessége
Bizonyítható, hogy a gyermekek azokkal a személyekkel kommunikálnak legjobban, akikkel jó a kapcsolatuk. Thomas, N. and O’Kane, C. (1998) Children and decision making: A summary report. Swansea: University of Wales Swansea, International Centre for Childhood Studies. Ezért fontos, hogy a szakemberek hatékony meghallgatási képességet fejlesszenek ki, másként a kommunikáció megszakadhat. A meghallgatási képesség fejlesztésének egyik módja az „aktív, értő figyelem” gyakorlása, ami magában foglalja a gyermek közlésére való válaszadást, közlése valószínűsíthető tartalmának összefoglalása és megismétlése révén. Ez lehetőséget nyújt a gyermek számára, hogy pontosítsa a mondandóját, ha félreértették őt.
A „Mozaik-megközelítés” http://www.participationworks.org.uk/resources/listening-to-young-children-the-mosaic-approach a gyermekeket “saját életük szakértőinek” tekinti és lehetővé teszi, hogy a gyermekek szempontjait a szakértők közös beszélgetés, séta, cselekvéssor és visszatekintés során ismerjék meg.
A bizalom fenntartása egymástól távol
Franklin és Sloper szerint a tanulási nehézségekkel és/vagy nonverbális kommunikációt használó fiatalokkal való munka időigényes, nem egyszeri találkozás. Franklin, A. & Sloper, P. (2009) ‘Supporting the participation of disabled children and young people in decision-making’, Children and Society, 3-15 Ezért fontos, hogy a szakemberek távollétük során is fenntartsák a gyermekkel kialakult kapcsolatot. Ez úgy tehető meg, hogy nyújtanak valamit a gyermeknek, amelyről emlékezhet rájuk, mint pl. egy fénykép, és természetesen elérhetőségeik is. Ezt a megközelítést gyakran alkalmazzák a jövőbeni örökbefogadó szülők is http://www.bemyparent.org.uk/features/helping-your-child-build-trust-ways-to-deal-with-attachment-issues,68,AR.html mielőtt a gyermeket véglegesen hozzájuk helyeznék. Hasonló megközelítést fogadtak el Magyarországon a „mentőöv”-program keretében, amelyet a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ pszichológus munkacsoportja dolgozott ki a rendőrséggel és a gyermekjóléti alapellátással karöltve. A szülőket arra kérték, hogy adják gyermeküknek kedvenc játékukat, fotóikat és elérhetőségeiket, hogy a családból való kiemelés kevésbé legyen traumatikus esemény a gyermek számára.
Az Egyesült Királyságban a rendőrséget a tanulásban akadályozott, szexuális kizsákmányolás áldozatául esett gyermekek interjúztatásában segítő szociális munkások szintén megadják telefonszámukat a gyermekeknek, így azok bármikor hívhatják őket, ha szükségét érzik annak, hogy valakivel beszélgessenek. Időszalagot is készítenek, amelyen a gyermekek számolhatják a következő találkozás időpontjáig hátralévő időt. http://www.bbc.co.uk/news/uk-england-cambridgeshire-25659042