Hatékony adatvédelem

A Gyermekjogi Egyezménye 16 cikke kimondja, hogy a gyermek magánéletéhez való jogát tiszteletben kell tartani. A 40. cikk pedig kifejezetten megköveteli, hogy a büntetőeljárás alá vont gyermek magánéletéhez való jogát az eljárás valamennyi szakaszában tiszteletben tartsák. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD) 22. cikkében megköveteli, hogy a részes államok minden fogyatékossággal élő személyt – ideértve a gyermekeket is – megvédjenek a magánéletükkel szembeni jogtalan beavatkozással szemben.

E széles hatókörű nemzetközi sztenderdeket kiegészítendő, az EU részletesebb útmutatást készített a személyes adatok kezeléséről, tárolásáról és közzétételéről. A főbb adatvédelmi szabályok a 95/46/EK irányelvben és a 2002/58/EK irányelvben találhatók. E sztenderdekre vonatkozó további információ hozzáférhető az Európai Unió Alapjogi Ügynökségénél: Európai adatvédelmi jogi kézikönyv.

A 95/46/EK irányelv 2. cikke a személyes adat fogalmának a következő meghatározást adja: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintettre”) vonatkozó bármely információ. A gyermekek adatainak irányelv szerinti védelméről az EU által felállított, „29. cikk munkacsoport” is adott ki véleményt. A vélemény utal a gyermek mindenek felett álló érdekére mint elsődleges szempontra, hangsúlyozva, hogy „a gyermeket éretlensége sérülékennyé teszi, amelyet megfelelő védelemmel és gondoskodással kell ellensúlyozni. Másodszor, a gyermek fejlődéshez való joga csak más személyek vagy entitások támogatásával valósulhat meg.” A vélemény tárgyalja a versengő érdekek kérdését is, elismerve a magánélethez való jogot a gyermek mindenek felett álló érdekének elősegítése mellett.

2015-ben új adatvédelmi szabályokat fogadnak majd el az EU-ban. A újonnan javasolt irányelv megváltoztatja a gyermek fogalmát annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a Gyermekjogi egyezmény előírásait és megköveteli, hogy a gyermekkel folytatott, adataira vonatkozó bármely kommunikációnak a gyermek által könnyen érthető nyelven kell folynia. Amennyiben elfogadják, az új irányelv szülői hozzájárulást ír majd elő a 13 év alatti gyermekek adatainak kezelésére vonatkozóan.

A nemzetközi médiaszervezeteknek és gyermekjogi szervezeteknek egyértelmű útmutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy a gyermekekről milyen adatok kerülhetnek be a híradásokba. A nemzetközi újságíró szövetség (IFJ) számos kulcsjelentőségű iránymutatást alkalmaz az újságíró gyermekek adatainak védelmére vonatkozó kötelezettségéről. Ezek iránymutatások rögzítik, hogy az újságírónak „védelmet kell biztosítania a gyermek vizuális vagy más módon történő azonosításával szemben, kivéve, ha ez kimutathatóan a köz érdekében áll.” Az IFJ hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a gyermekáldozatok ne legyenek azonosíthatók a tudósítások során. Néhány állam, így az Egyesült Királyság ezeket az elveket törvények formájában kodifikálta. Az Egyesült Királyságban bíróság rendelheti el, hogy semmilyen információ ne kerülhessen nyilvánosságra, amely a büntetőeljárásban részt vevő 18 év alatti személy azonosításához vezethet.

A gyermekeket érintő adatvédelem egyes sajátos körülmények között – mint pl. fogvatartási helyek vagy iskolák – gyakran eltérő megfontolásokat hordoz mint amelyeket az európai iránymutatások tárgyalnak. Ezek a körülmények különösen relevánsak a mentális fogyatékossággal élő gyermekek tekintetében.

Az ENSZ sajátos szabályokat dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy hogyan kell bánni a szabadságuktól megfosztott gyermekekkel (ún. „Havannai szabályok”). Ezek a szabályok bizalmasságot követelnek meg a gyermek és jogi képviselője közötti kommunikáció tekintetében. Azt is előírják, hogy a fiatalkorúak fogvatartási helyein dolgozók „valamennyi, a fiatalkorúakra és családjaikra vonatkozó, szakmai tevékenységül során birtokukba jutott bizalmas információt megőrizzenek.” Az UNICEF egy szakpolitika elemző dokumentumot is kiadott {link to bibliography 1.3.6 Carolyn Hamilton Guidance for Legislative Reform on Juvenile Justice}, amely e kérdéskörrel és a személyes adatok a büntetőeljárás során megvalósuló védelmével foglalkozik.

A bírósági eljárásokban részt vevő gyermekeknek – a felnőttekkel ellentétben – különleges jogaik vannak az eljárás során a magánszféra védelmével összefüggésben. Az UNICEF útmutatójában javasolta, hogy törvényi szintű és más jogszabályok gondoskodjanak arról, hogy ez a jog hatékonyan érvényesülhessen. Carolyn Hamilton Guidance for Legislative Reform on Juvenile Justice Az UNICEF amellett érvel, hogy a részes államok olyan törvényeket fogadjanak el, amelyek megakadályozzák, hogy az állam bármely olyan információt kiadjon a törvénnyel szembekerülő gyermekkel kapcsolatban, amely e gyermek azonosításához vezethet. Olyan jogszabályokat is szorgalmaz továbbá, amelyek megakadályozzák, hogy a média a gyermekek potenciális azonosításához vezető információkról adjon tudósítást.

Az EU munkacsoport véleménye speciális szakpolitikai megfontolásokat határozott meg az iskolai környezetben lévő gyermekek adatainak megosztása kontextusában. Rögzíti, hogy az iskoláknak tájékoztatniuk kell a gyermeket (adatalanyt) arról, hogy az adatokat ki ellenőrzi, azokat miért gyűjtik és milyen hosszan őrzik meg. A mentális fogyatékossággal élő gyermekek tekintetében jelentős, hogy a vélemény a fogyatékossággal élők egészségügyi ellátását és a sajátos nevelést olyan adatként jelöli meg, amely emelt szintű védelmet igényel.

Bár a gyermekeknek joguk van a magánélet tiszteletben tartásához és személyes adataik védelméhez, e jogok nem abszolútak. Általánosan irányadó, hogy a gyermek adatai saját mindenek felett álló érdekének érvényesítése céljából megoszthatók. A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport véleménye megállapítja: lehet olyan eset, amikor a gyermek mindenek felett álló érdeke a magánélethez való jog felett áll.

„Ez helyzet különösen az orvosi adatoknál, amelyeknél a gyermekjóléti szolgálat kikérheti a releváns információt gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás esetén. Hasonlóképpen, a tanár megoszthatja a gyermek adatait a szociális munkással a gyermek – fizikai vagy pszichikai értelemben vett – védelme érdekében. Extrém esetekben, a gyermek mindenek felett álló érdeke összeütközésbe kerülhet a jogi képviselő hozzájárulásának követelményével is. Itt is a mindenek felett álló érdeket kell előnyben részesíteni – például ha a gyermek mentális vagy fizikai integritásáról van szó.”

Az, hogy ezt az egyensúlyt hol és hogyan találják meg, országról országra változik, ezért fontos, hogy a szakembereknek saját országukra vonatkozóan pontos információjuk legyen az adatvédelemmel és a magánszféra védelmével kapcsolatban.

A szülői közreműködés kérdése a gyermek közigazgatási, polgári vagy büntetőeljárási részvétele esetén összetett probléma. Az Európa Tanács iránymutatásai megállapítják, hogy a gyermek szüleit is értesíteni kell a gyermek letartóztatása esetén, megadva a letartóztatás okát és kérve a rendőrségen való megjelenést. A jogszabály országról országra eltérő arra vonatkozóan, hogy a szülőnek jelen kell-e lennie a kiskorú áldozat, tanú vagy gyanúsított kihallgatásakor. Az Európa Tanács iránymutatásai azt is rögzítik, hogy a gyermekeknek biztosítani kell a saját jogi képviseletet, és „saját jogon teljes értékű ügyfélnek” kell tekinteni őket.

A Gyermekjogi Bizottság 10 számú átfogó kommentárja azt ajánlja, hogy a szülők legyenek jelen az eljárásokban, ám óvakodjanak attól, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban. Azt is megfogalmazza azonban, hogy ha a gyermek mindenek felett álló érdeke úgy kívánja, a szülőt ki kell zárni az eljárásokból. Az Európa Tanács iránymutatását és a Gyermekjogi Egyezményt betartva, a jogi és rendészeti szakembereknek kiskorú áldozat, tanú vagy gyanúsított meghallgatásakor meg kell kérdezniük a gyermeket arról, szeretné-e, hogy szülei jelen legyenek kikérdezése, illetve a teljes eljárás során.

Annak érdekében, hogy a mentális fogyatékossággal élő gyermekek számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést biztosíthassák, a szakembereknek behatóan kell ismerniük az adatvédelmi és magánszféra-védelmi szabályokat, valamint azt, hogy ez a szabályozás hogyan érinti a mentális fogyatékossággal élő gyermekeket. Az adatvédelem hatékony biztosításához azonban néhány további speciális készség is nélkülözhetetlen. Ilyen a gyermek véleményének tisztelete, hogy meghatározhassa, milyen adatokat kíván megosztani, továbbá a „mindenek felett álló érdek” elvének alkalmazása a gyermekre vonatkozó információ megosztásakor, valamint a szülői jogok és a gyermek jogai közötti egyensúly megértése, a szülő mentális fogyatékossággal élő gyermeket érintő polgári, büntető vagy közigazgatási eljárásba való bevonása esetén.