Új Ptk.: civil szervezetek elnöki vétót kérnek

A tegnapi napon civil szervezetek és fogyatékosjogi szakértők beadványukban arra kérték a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új Polgári Törvénykönyvet, hanem küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz.

2013. február 11-én az Országgyűlés elfogadta a “cselekvőképesség teljes korlátozását” is tartalmazó új Polgári Törvénykönyvet, mely nem jelent mást, mint a kizáró gondnokság intézményének továbbélését. A kizáró gondnokság alá helyezett személyt automatikusan megfosztják számtalan joga gyakorlásának lehetőségétől, így többek között nem köthet házasságot, nem fogadhat örökbe gyermeket, nem dönthet szabadon arról, hogy hol és kivel szeretne élni, és nem indíthat szabadon eljárást a bíróság és a hatóságok előtt.

Magyarország Európában elsőként csatlakozott a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez. Ennek ellenére jelenleg közel 60 ezer fogyatékossággal élő felnőtt van megfosztva cselekvőképességétől hazánkban, közülük 34 ezer személy kizáró gondnokság alatt áll.

A most elfogadott új Ptk. kifejezetten ellentétes azokkal a megállapításokkal, melyeket az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogainak bizottsága fogalmazott meg Magyarországról szóló jelentésében 2012 szeptemberében. Az ENSZ Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új Polgári Törvénykönyv tervezete továbbra is lehetővé teszi a cselekvőképességet kizáró típusú gondnokság továbbélését. A Bizottság javasolta, hogy “a részes állam használja fel hatékonyan a jelen felülvizsgálati folyamatot a Polgári Törvénykönyvvel és a kapcsolódó jogszabályokkal összefüggésben és tegyen azonnali lépéseket a gondnokság intézményétől való eltérés irányában. (…) Mindez magában foglalja az egyén jogának tiszteletben tartását, hogy saját maga tájékozott belegyezését adja vagy visszavonja az orvosi kezeléssel kapcsolatosan, hogy gyakorolja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférési jogát, a választójogot, a házasságkötéshez való jogot, a munkához való jogot és a lakóhelye szabad megválasztásának jogát” (CRPD/C/HUN/CO/1 25-26. bekezdések).

A beadvány aláírói rámutatnak, hogy az új Polgári Törvénykönyv sem a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel, sem Magyarország Alaptörvényével nincs összhangban, mely utóbbi szerint “Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítésének érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját” (Alaptörvény Q cikk (2) bekezdés). A jogszabály, mely megengedi a “cselekvőképesség teljes korlátozását”, sérti nem csak Magyarország Alaptörvényének ’pacta sunt servanda’ (ami elvét, de egy sor alapvető jog sérelméhez is vezet, kiváltképpen az emberi méltósághoz való jog sérelméhez.